névadás szádzsu

Koreában nem választják ki előre a gyermek nevét, ugyanis döntő többségben szádzsu mester adja azt, a baba születési ideje alapján. A vezetéknév természetesen fix, apai ágon öröklődik, illetve adott esetben anyai ágon. A két utónév közül egy szintén fix, az az apa ún. család könyvében található, és hatvan generációnként ismétlődik. Lányok esetében nincs ilyen. Ma már ezt fiúknál sem tartják be minden esetben, de azért általában igen. Egy utónév van tehát, illetve nők esetében kettő, azzal lehet variálni. Például Olivér mindkét neve a fém erejét idézi meg. Azt a bizonyos "gyilkos erőt" segít kordában tartani. Tehát ahányszor valaki a nevén szólítja, annyiszor kap számára kedvező energiát. Ugyanez igaz rám is. Nem használom sem a Tündét, sem a Sárát, mert nekem egyik hangzása sem segít. Külföldi nevek esetén a szádzsu a hangzást figyeli. Viszont a 유진 (Ju Dzsin) mind hangzásában, mind pedig jelentésében passzol hozzám, és nem utolsó sorban passzol Olivér eredeti nevéhez is, segít nekem kiküszöbölni a szádzsumban lévő energia deficitet, segít jól írni, mert hogy nekem az a foglalkozás a jó. Előfordul, hogy a gyermek nem jó nevet kap, olyankor korrigálni lehet, itt sok esetben változtat valaki hivatalosan is nevet a szádzsuja okán. A név minden kultúrában nagyon fontos, mindenhol képviseli az egyént, ad, vagy elvesz tőle.