jó szádzsu, rossz szádzsu?

Nagy erőkkel próbálok/tam aludni, de nem megy. Közben eszembe jutott egy mai beszélgetés a férjemmel szádzsu ügyben. Tekintettel arra, hogy nap közben koreai real time szádzsu megrendelők jönnek hozzá, este már csak arra volt ereje, hogy átfussa a magyar adatokat. Közületek egy valakinek ritka szádzsuja van, ezt megemlítette nekem. Én meg persze jó kis európai attitűddel, hogy de most az akkor jó vagy rossz? Csak nézett rám, láttam, hogy nem érti, de ismét mondta, hogy az emberiség öt százaléka sem rendelkezik hasonló szádzsuval, és, hogy ez mennyire ritka. Én meg csak kérdeztem, hogy jó de most az jó vagy nem jó, és hajlottam rá, hogy jó, mert különlegesnek lenni jó. Aztán picit ingerült lett, és mondta, hogy olyan nincs, hogy jó meg rossz szádzsu, jó meg rossz élet, és, hogy lehet egy olyan komplex dolgot, mint az ember élete degradálni jóra és rosszra. Aztán adtam neki enni, és mint minden férfi attól kisímult, de én tovább gondoltam ezt a dolgot, és eszembe jutott fiatal korom buddhista tanulmányainak egy része, ami szerint az életünket végső soron magunk teremtjük meg, azaz a sorsunkat, csak jórészt tudattalanul, másoknak szenvedést okozva hozzuk létre a saját szenvedéseinket, és vica versa. A történések, amit a szádzsu nagy sorsnak hív, tulajdonképpen a karmánk, jelen, és előző életeinkben gondolt gondolataink, kiejtett szavaink, és véghez vitt cselekedeteink következménye, a körülmények függvényében kiteljesedve, vagy épp nem kiteljesedve az adott életben. Úgy szokták megfogalmazni, hogy nem közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn szándék, gondolat, szó, és tett következménye között, hanem inkább feltételei egymásnak, mint a tej, és a joghurt mondjuk, vagy hogy ne legyen túl elrugaszkodott, mint a malac, és a kolbász viszonya. Mert hogy ahhoz, hogy a malacból kolbász legyen, nem elegendő a malac ilyen nem túl kellemes karmája, de kell hozzá sok egyéb körülmény is, mint például böllér, fűszerek, szerszámok, stb. És persze emberek akik kolbászként óhajtják látni a malacot, vagy joghurtként a tejet. Na! Most jól elmagyaráztam magamnak elsősorban, hogy Tündi hülye voltál, de rájöttél, és az is valami, no meg elfáradt a szemem, elképzelhető, hogy most már el tudok aludni, azaz, vagy az a karmám, hogy aludjak, és ne legyek holnap zombi, vagy az, hogy de, de akkor viszont most pechje van a karmának, mert nem kapja meg a kiteljesedéséhez szükséges feltételeket. Persze egyszer majd fogja, olyan nincs aminek ne lenne következménye.☺️